Az általános tészta – #2

Nem annyira minden-mentes, mint ahogy általában törekszem, de azért minimálnak tekinthető: vajas tészta!
Elegánsan, ez itt a quiche ( ‘kish’).
Wiki, a barátnőnk ( bocs, ezt loptam!) szerint “Quiche (ejtsd: kis) a franciák pizzája, egy klasszikus francia étel, melynek alapgondolata a következő: egy omlós tésztaágyon pihenő, gazdag feltéttel megpakolt, tejszínes tojással összesütött lepény.”
Hivatalosan 30 dkg liszthez 15-20 dkg vaj, só, kis víz: vagyis legalább tojás nincs benne…de persze nyilván nem volt otthon vaj, vendégkonyhában partizánkodtam, igy beletörődtem a klasszikus margarinba. Sütni azért jó…
Először, ahogy az ige mondá, liszt (nálam gluténmentes…) és margarin, de másodszor kissé még a margarinból is kifutott a hűtő, úgyhogy beleturbóztam egy kis tejfölt, kiegészítésnek!
Állagában a csak-margarinos verzió tisztább, szárazabb érzés:) még fakanállal is elkeverhető! A tejfölös mancsosabb, abba azért végül belemásztam kézzel is.
Valószínű, hogy csak az a lényeg, hogy a liszt zsiradékot és folyadékot kapjon, úgyhogy gondolom tiszta zsírral is működne, ami végis tejmentes is lenne, de azért, őszintén szólva, az elég brrrrr:( lenne nekem!
De a vaj/tejföl/joghurt arányokkal lehet kisérletezni!!!
Egyes elvadultak állitólag tesznek bele egy tojássárgáját is, de ha nekem ment anélkül, akkor tényleg nincs rá szükség!
Ami elég fontos, hogy a tészta hideg helyen szeret lenni, 10 perc alatt összekeverhető, de utána 1 órát még jó ha hűtőzik ( mondjuk nekem a 2. kísérlet csak pihengetett az asztalon, mert nem volt hely a hűtőben és igy is jó lett!).
Amitől a quiche az általános tészta, az az, hogy naná, hogy nem a receptet követtem a töltelékkel! Nem tojás, nem zöldség, mégcsak nemis sós: ehelyett először túrós, barackos+kis zselé keverékkel ( ezt rákentem és együtt sütöttem), aztán másodszor külön megsütöttem a tésztát, kicsit megtörtem és forró csokit öntöttem rá ( vaj+csoki olvasztva) meg egy adag csokipudingot. Ez inkább kanállal adagolós trutymo persze, de kiskorúak körében a csokitartalom magasabbra értékelt, mint az elegáns külcsín!:)
Ja, persze azért a tésztába itt tettem egy kis cukrot/édesitő bármit, sőt, egy köztes verzióban ( szilvás-zselés rátét!) még mézeskalács fűszert is.
Összefoglalva: ha van otthon egy kis liszt meg vaj/margarin, akkor már sinen is van az ügy, belefér a maradék féldoboz tejföl és innen már csak az a kérdés, mi van otthon?
Lehet édesen, sósan, simán, vagy fűszerezve a tésztát, a tölteléktől függően együtt sütni v külön, csak csinálj valami pacsmagot és kend rá!
A sima tészta 200 fokon kb 50 perc alatt sül meg gáztűzhelyben. Vagy akörül. Mindegy, a lényeg, hogy jó, mikor már jó az illata!!:)
És a kedvenc részem: mivel amúgyis van benne vaj, nem kell a tepsit kivajazni! A teflonból úgy jött ki, hogy mégcsak mosogatni sem kellett utána. Hallelúja!
( erősen gondolkodom egy liszt-vaj-ömleszett sajt verzión, talán valami olivabogyós, vagy tonhalas cuccal? Vagy egy zablisztes-kókuszos?)