A rizs belső értékei: Miért jó?
A rizs 76 százaléka keményítő – amilóz és amilopektin – formájában jelenlévő szénhidrátot, 7-8 százalék fehérjét és 1,3 százalék zsírt tartalmaz, továbbá 0,6 százaléka ásványi anyagokból és nyomelemekből áll. Főként foszfort, vasat, magnéziumot tartalmaz. Kevés benne a nátrium, kalcium és kálium. Csekély nátrium-tartalmánál fogva magas vérnyomás, túlsúly, szívelégtelenség, ödémás láb, vizenyőképződés esetén különösen hasznos fogyasztása.
A fehér főtt rizs 100 grammja összesen 100 kalóriát tartalmaz, – mivel szénhidrátjainak jelentős részét, az emberi szervezet nem képes feldolgozni, – s benne mindössze 0,5 gramm zsír található. Fele olyan sovány, mint azonos mennyiségű főtt tészta. Szénhidrátjai alacsony glikémiás indexűek, ezért fogyasztása a vércukor-háztartás szempontjából kedvező (basmati rizs: 58, barna rizs: 76, fehér rizs 87).
A rizs szénhidráttartalma a legmagasabb a gabonafélék között, száz grammban átlagosan 75-80 gramm szénhidrát található (viszonyításképpen: a búzában 70, a krumpliban 17-20 gramm van). Egy 2010-es felmérés szerint a termesztett gabonák közül csak a kukorica előzi meg, de a kukorica nagyrésze takarmánynak megy. Azért azt ne felejtsük el, hogy rizsből az elfogadható köret mennyiség 4-5 dkg (száraz rizs), krumpliból viszont 20-25 dkg! Így már kijön, hogy a rizs „takarékosabb”. Különösen, ha a rosttartalmat is figyelembe vesszük, melyek serkentik a bélműködést.
Mivel gluténmentes, lisztérzékenyek is fogyaszthatják, akárcsak a belőle készült rizsliszttel készült ételeket. Kifejezetten sok a bőr karbantartásához szükséges vitamin található benne. Különösen a barnarizs korpája gazdag B1- és B2-vitaminban. A B1-vitamin hiányában fellépő beri beri nevű avitaminózis felfedezése a rizshez kötődik. Teljesen hiányzik viszont belőle az A-, B12-, C- és D-vitamin.
A legtöbb fehérje és vitamin, különösen a B-vitaminok, az E- és K-vitamin a hántolatlan rizs, vagyis a barna rizs korpájában van. A hántolatlan rizs valamennyi esszenciális aminosavunkat tartalmazza. Első lépésben a betakarított rizs szemekről eltávolítják a pelyvát, az első termék a barna rizs, majd eltávolítják a magból a csírát, a belső héjat és a korpát, ez lesz a hántolt fehér rizs, ezért sokkal magasabb a barna rizs tápanyagtartalma. A fehér rizs (hántolt!) pl. a B1 viatmin 80%-át veszíti el, bár jól hasznosítható fehérjeforrás. A hántolással eltávolított korpával együtt értékes tápanyagok távoznak, a hántolás mégsem fölösleges, mert a korpában viszonylag sok zsír is van, ami miatt különösen a rizs hazájában uralkodó éghajlat trópusi-szubtrópusi melegében az úgynevezett lipáz enzim hatására igen hamar megromlana. A barna és fehér rizs között tehát nem típus jellegű, hanem feldolgozásbéli különbség van!
Táplálkozástani szempontból a barna rizs a legértékesebb, hiszen rendkívül magas a rost-, a komplex szénhidrát és a B-vitamin-tartalma. Mindemellett egy olyan vegyület is található benne, amely a koleszterinszint csökkenését eredményezi, ezért szív-védő élelemnek is tekinthető. A barnarizs külső borítása – azaz korpa része – tartalmaz egy vegyületet, melynek neve oryzanol. Ez az anyag váltja ki a vérkoleszterin szint csökkenését. Louisana állam egyetemén vizsgálatot végeztek, melyben arra keresték a választ, hogy a rizskorpa milyen mértékben képes a koleszterinszintet csökkenteni. A vizsgált személyek napi 100g rizskorpát fogyasztottak három héten át. A felmérés végén a vér-koleszterinszint átlagban 7 százalékkal, ezen belül a káros LDL-koleszterin-szint 10 százalékkal csökkent.
Mivel a barna rizsnek kifejezetten magas a rosttartalma, ezért képes a bélperisztaltikát gyorsítani, a széklet mennyiségét növelni, a mérgező bomlástermékeket megkötni, a belekből kiüríteni. Nem csupán a vastagbél rosszindulatú elváltozásait lehet rizsfogyasztással megelőzni, hanem az emlőrák előfordulási gyakorisága is csökkenthető: a magyarázat az, hogy a barna rizs rostanyaga megköti a béltraktusban lévő női nemi hormont, így a vérben keringő ösztrogénszint lecsökken. Ausztrál és kanadai kutatások eredménye szerint napi 28 g rost 38 százalékkal csökkenti az emlőrák kialakulásának kockázatát.( viszont logikusan: akinél alacsony az ösztrogén szint, az azért gondolja át!).
A barna rizs és a fehér mellett a harmadik tipus az opál rizs. Az opál rizs a hántolt rizsek speciális változata, amelyet még a héjában felgőzölnek, és csak ezután hántolnak. Így a nyersen koptatott fényezett rizsnél ízletesebb, tápanyagokban dúsabb lesz. Színe eredetileg barnás, de mire megfő, megpuhul, addigra kifehéredik.
Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rizs
http://www.mindmegette.hu/rizs-sosan-edesen-29034
http://www.mindmegette.hu/rizst-kerek-de-milyet-38284
http://www.egeszsegtukor.hu/noi-tukor/az-ertekes-rizs.html
http://hvg.hu/tudomany/20110509_rizs_genomkutatasok/
http://anubis.kee.hu/mzg/rizs2.htm
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: