{"version":"1.0","provider_name":"Mivanotthon","provider_url":"https:\/\/mivanotthon.cafeblog.hu","author_name":"Beja","author_url":"https:\/\/mivanotthon.cafeblog.hu\/author\/beja\/","title":"Rizs! Mi\u00e9rt egy\u00fcnk?","html":"

\"oshizushi\"<\/a><\/p>\r\n

A rizs bels\u0151 \u00e9rt\u00e9kei: Mi\u00e9rt j\u00f3?<\/h2>\r\n

A rizs 76 sz\u00e1zal\u00e9ka kem\u00e9ny\u00edt\u0151 - amil\u00f3z \u00e9s amilopektin - form\u00e1j\u00e1ban jelenl\u00e9v\u0151 sz\u00e9nhidr\u00e1tot, 7-8 sz\u00e1zal\u00e9k feh\u00e9rj\u00e9t \u00e9s 1,3 sz\u00e1zal\u00e9k zs\u00edrt tartalmaz, tov\u00e1bb\u00e1 0,6 sz\u00e1zal\u00e9ka \u00e1sv\u00e1nyi anyagokb\u00f3l \u00e9s\u00a0nyomelemekb\u0151l \u00e1ll<\/strong><\/a><\/span>. F\u0151k\u00e9nt foszfort, vasat, magn\u00e9ziumot tartalmaz. Kev\u00e9s benne a n\u00e1trium, kalcium \u00e9s k\u00e1lium. Csek\u00e9ly n\u00e1trium-tartalm\u00e1n\u00e1l fogva magas v\u00e9rnyom\u00e1s, t\u00fals\u00faly, sz\u00edvel\u00e9gtelens\u00e9g, \u00f6d\u00e9m\u00e1s l\u00e1b, vizeny\u0151k\u00e9pz\u0151d\u00e9s eset\u00e9n<\/span><\/strong> k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hasznos fogyaszt\u00e1sa.

A feh\u00e9r f\u0151tt rizs 100 grammja \u00f6sszesen 100 kal\u00f3ri\u00e1t tartalmaz, - mivel sz\u00e9nhidr\u00e1tjainak jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t, az emberi szervezet nem k\u00e9pes feldolgozni, - s benne mind\u00f6ssze 0,5 gramm zs\u00edr tal\u00e1lhat\u00f3.\u00a0Fele olyan sov\u00e1ny<\/span>,<\/strong>\u00a0mint azonos mennyis\u00e9g\u0171 f\u0151tt t\u00e9szta. Sz\u00e9nhidr\u00e1tjai alacsony\u00a0glik\u00e9mi\u00e1s index\u0171ek<\/strong><\/a><\/span>, ez\u00e9rt fogyaszt\u00e1sa a v\u00e9rcukor-h\u00e1ztart\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l kedvez\u0151 (basmati rizs: 58, barna rizs: 76, feh\u00e9r rizs 87).

A rizs sz\u00e9nhidr\u00e1ttartalma a legmagasabb a gabonaf\u00e9l\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt, sz\u00e1z grammban \u00e1tlagosan 75-80 gramm sz\u00e9nhidr\u00e1t tal\u00e1lhat\u00f3 (viszony\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen: a b\u00faz\u00e1ban 70, a krumpliban 17-20 gramm van). Egy 2010-es felm\u00e9r\u00e9s szerint a termesztett gabon\u00e1k k\u00f6z\u00fcl csak a kukorica el\u0151zi meg, de a kukorica nagyr\u00e9sze takarm\u00e1nynak megy. Az\u00e9rt azt ne felejts\u00fck el, hogy rizsb\u0151l az elfogadhat\u00f3 k\u00f6ret mennyis\u00e9g 4-5 dkg (sz\u00e1raz rizs), krumplib\u00f3l viszont 20-25 dkg! \u00cdgy m\u00e1r kij\u00f6n, hogy a rizs \u201etakar\u00e9kosabb\u201d. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha a rosttartalmat is figyelembe vessz\u00fck, melyek serkentik a b\u00e9lm\u0171k\u00f6d\u00e9st.<\/p>\r\n

Mivel glut\u00e9nmentes<\/strong><\/span>, liszt\u00e9rz\u00e9kenyek is fogyaszthatj\u00e1k, ak\u00e1rcsak a bel\u0151le k\u00e9sz\u00fclt rizsliszttel k\u00e9sz\u00fclt \u00e9teleket. Kifejezetten sok a b\u0151r karbantart\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges vitamin tal\u00e1lhat\u00f3 benne. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a barnarizs korp\u00e1ja gazdag B1- \u00e9s B2-vitaminban. A B1-vitamin hi\u00e1ny\u00e1ban fell\u00e9p\u0151 beri beri nev\u0171 avitamin\u00f3zis felfedez\u00e9se a rizshez k\u00f6t\u0151dik. Teljesen hi\u00e1nyzik viszont bel\u0151le az A-, B12-, C- \u00e9s D-vitamin.
A legt\u00f6bb feh\u00e9rje \u00e9s vitamin, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a B-vitaminok, az E- \u00e9s K-vitamin a\u00a0h\u00e1ntolatlan rizs, vagyis a barna rizs korp\u00e1j\u00e1ban<\/strong><\/span>\u00a0van. A h\u00e1ntolatlan rizs valamennyi esszenci\u00e1lis aminosavunkat\u00a0tartalmazza. \u00a0Els\u0151 l\u00e9p\u00e9sben a betakar\u00edtott rizs szemekr\u0151l elt\u00e1vol\u00edtj\u00e1k a pelyv\u00e1t, az els\u0151 term\u00e9k a barna rizs, majd elt\u00e1vol\u00edtj\u00e1k a magb\u00f3l a cs\u00edr\u00e1t, a bels\u0151 h\u00e9jat \u00e9s a korp\u00e1t, ez lesz a h\u00e1ntolt feh\u00e9r rizs,\u00a0 ez\u00e9rt sokkal magasabb a barna rizs t\u00e1panyagtartalma.\u00a0 A feh\u00e9r rizs (h\u00e1ntolt!) pl. a B1 viatmin 80%-\u00e1t vesz\u00edti el, b\u00e1r j\u00f3l hasznos\u00edthat\u00f3 feh\u00e9rjeforr\u00e1s. \u00a0A h\u00e1ntol\u00e1ssal elt\u00e1vol\u00edtott korp\u00e1val egy\u00fctt \u00e9rt\u00e9kes t\u00e1panyagok t\u00e1voznak, a h\u00e1ntol\u00e1s m\u00e9gsem f\u00f6l\u00f6sleges, mert a korp\u00e1ban viszonylag sok zs\u00edr is van, ami miatt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a rizs haz\u00e1j\u00e1ban uralkod\u00f3 \u00e9ghajlat tr\u00f3pusi-szubtr\u00f3pusi meleg\u00e9ben az \u00fagynevezett lip\u00e1z enzim hat\u00e1s\u00e1ra igen hamar megromlana. A barna \u00e9s feh\u00e9r rizs k\u00f6z\u00f6tt teh\u00e1t nem t\u00edpus jelleg\u0171, hanem feldolgoz\u00e1sb\u00e9li k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van!<\/p>\r\n

T\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1stani szempontb\u00f3l a barna rizs a leg\u00e9rt\u00e9kesebb<\/span><\/strong>, hiszen rendk\u00edv\u00fcl magas a rost-, a komplex sz\u00e9nhidr\u00e1t \u00e9s a B-vitamin-tartalma. Mindemellett egy olyan vegy\u00fclet is tal\u00e1lhat\u00f3 benne, amely a koleszterinszint cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezi, ez\u00e9rt sz\u00edv-v\u00e9d\u0151<\/span><\/strong> \u00e9lelemnek is tekinthet\u0151. A barnarizs k\u00fcls\u0151 bor\u00edt\u00e1sa - azaz korpa r\u00e9sze - tartalmaz egy vegy\u00fcletet, melynek neve oryzanol. Ez az anyag v\u00e1ltja ki a v\u00e9rkoleszterin szint cs\u00f6kken\u00e9s<\/span><\/strong>\u00e9t. Louisana \u00e1llam egyetem\u00e9n vizsg\u00e1latot v\u00e9geztek, melyben arra kerest\u00e9k a v\u00e1laszt, hogy a rizskorpa milyen m\u00e9rt\u00e9kben k\u00e9pes a koleszterinszintet cs\u00f6kkenteni. A vizsg\u00e1lt szem\u00e9lyek napi 100g rizskorp\u00e1t fogyasztottak h\u00e1rom h\u00e9ten \u00e1t. A felm\u00e9r\u00e9s v\u00e9g\u00e9n a v\u00e9r-koleszterinszint \u00e1tlagban 7 sz\u00e1zal\u00e9kkal, ezen bel\u00fcl a k\u00e1ros LDL-koleszterin-szint 10 sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkent.<\/p>\r\n

Mivel a barna rizsnek kifejezetten magas a rosttartalma, ez\u00e9rt k\u00e9pes a b\u00e9lperisztaltik\u00e1t gyors\u00edtani, a sz\u00e9klet mennyis\u00e9g\u00e9t n\u00f6velni, a m\u00e9rgez\u0151 boml\u00e1sterm\u00e9keket megk\u00f6tni, a belekb\u0151l ki\u00fcr\u00edteni. Nem csup\u00e1n a vastagb\u00e9l rosszindulat\u00fa elv\u00e1ltoz\u00e1sait lehet rizsfogyaszt\u00e1ssal megel\u0151zni, hanem az eml\u0151r\u00e1k el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga is cs\u00f6kkenthet\u0151: a magyar\u00e1zat az, hogy a barna rizs rostanyaga megk\u00f6ti a b\u00e9ltraktusban l\u00e9v\u0151 n\u0151i nemi hormont, \u00edgy a v\u00e9rben kering\u0151 \u00f6sztrog\u00e9nszint lecs\u00f6kken<\/span><\/strong>. Ausztr\u00e1l \u00e9s kanadai kutat\u00e1sok eredm\u00e9nye szerint napi 28 g rost 38 sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkenti az eml\u0151r\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t.( viszont logikusan: akin\u00e9l alacsony az \u00f6sztrog\u00e9n szint, az az\u00e9rt gondolja \u00e1t!).<\/p>\r\n

A barna rizs \u00e9s a feh\u00e9r mellett a harmadik tipus\u00a0az op\u00e1l rizs.\u00a0Az\u00a0<\/span>op\u00e1l rizs<\/span><\/strong>\u00a0<\/span>a h\u00e1ntolt rizsek speci\u00e1lis v\u00e1ltozata, amelyet m\u00e9g a h\u00e9j\u00e1ban felg\u0151z\u00f6lnek, \u00e9s csak ezut\u00e1n h\u00e1ntolnak. \u00cdgy a nyersen koptatott f\u00e9nyezett rizsn\u00e9l \u00edzletesebb, t\u00e1panyagokban d\u00fasabb lesz. Sz\u00edne eredetileg barn\u00e1s, de mire megf\u0151, megpuhul, addigra kifeh\u00e9redik.<\/p>\r\n

Forr\u00e1sok:<\/p>\r\n

http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Rizs<\/a><\/p>\r\n

http:\/\/www.hazipatika.com\/taplalkozas\/zoldseg_gyumolcs\/cikkek\/rizs_az_egeszseges_tapanyagbomba\/20080111071729<\/a><\/p>\r\n

http:\/\/www.mindmegette.hu\/rizs-sosan-edesen-29034<\/a><\/p>\r\n

http:\/\/www.mindmegette.hu\/rizst-kerek-de-milyet-38284<\/p>\r\n

http:\/\/www.egeszsegtukor.hu\/noi-tukor\/az-ertekes-rizs.html<\/a><\/p>\r\n

http:\/\/hvg.hu\/tudomany\/20110509_rizs_genomkutatasok\/<\/a><\/p>\r\n

http:\/\/anubis.kee.hu\/mzg\/rizs2.htm<\/a><\/p>\r\n

http:\/\/dietless.hu\/glikemias-index\/<\/a><\/p>\r\n

http:\/\/www.rizs.hu\/digitalcity\/projects\/rizs\/homepage.jsp?dom=BAAFLORG&fmn=BAAFLOLD&prt=BAAFLDFC&men=BAAFLOLB<\/a><\/p>","type":"rich"}